Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2012. október 28., vasárnap

Napló, séta Óbudán

Hihetetlen mennyi néznivaló van néhányszáz méteres körzetben az Árpád híd óbudai lejáratának két oldalán. Három órát sétáltunk Galina lányommal -mint legutóbb pl. Budafokon-, mégis csak kis részét tudtuk megnézni a lehetséges látnivalóknak. Jó szívvel ajánljuk ezt a bejegyzést mindenkinek; gasztrokalandoroknak, műgyűjtőknek, az irodalom iránt érdeklődőknek pedig a személyes részvétel elengedhetetlen.
A történelmi sorrendet csak az első kép demonstrálja, egy római kori kis építészeti rekonstrukció a panelházak tövében. A Flórián téren az aluljáróban a római fürdőket korábban már láttam, így kihagytuk, de azt nem tudtam hogy ennek keretén belül Fürdőmúzeum is létezik. Azt sem tudtuk meg ez a kis rom eredetileg mi lehetett.

Feliratot nem találtunk, csak egyet: 'Kutyát a parkba vinni szigorúan', a piros 'tilos' már kifakult, nem látható. A street art sajnos annál inkább.

A történelmi ellenpont a 20. század, azaz az 1950-60-as évek. Meglepetésre -mintha a sétánk kedvéért rendezték volna- egy utcai tárlaton a tragikus sorsú Gruber Béla kiállítását láthattuk.


Az ellenpont különben végigkísért minket, az egyedülállóan minden régi épületét megőrzött Fő tér mögött a hátteret mindenütt panelházak adták. A látvány így ellentmondó, rossz rágondolni, hogy ez sajnos így is marad. A téren kisvendéglők sora, Krúdy Gyula is megirigyelhetné,  az Óbudai Múzeum (egykor Kun Zsigmond néprajzi gyűjteménye volt benne), középen pedig meg nem tudom mondani mi az a kis mókás épület. Mindenütt régi gázlámpák!

A III. kerületi Városháza épülete és a Zichy-kastély közötti kis utcák találkozásánál áll egy szoborcsoport, Varga Imre 'Várakozók' köznyelven 'Esernyősök' című munkája. Francia utcalányok élménye volt a kiindulópont. Az az esernyős szakállas nem tartozik közéjük, de a lányom kérésére modellt álltam a felvételhez, az eső nem esett, de természetesen volt nála egy pöttyös esernyő.

A Zichy-kastélyban több intézmény van, a Kassák Múzeumot részesítettük előnyben, ahol most A TETT; a MA Budapesten és Bécsben megjelent folyóratokról volt egy kicsi ámde gazdag kiállítás.
A meglepetést egy másik kis kamarakiállítás okozta, Madzsar Alice munkásságát mutatta be, vele kezdődik a modern magyar tánc- és mozgáskultúra, a munkástestnevelés. A falon az összefüggéseket bemutató tabló lenyűgöző volt, nagyon sok ismert személyiség és csoport, a Nyugat, Bauhaus, Lukács György, Bortnyik, stb. stb. állt kapcsolatban velük. Az kastély udvarán nyáron a KOBUCI Kert működik, sok előadással, műsorokkal.
Nagyon megy az idő a Vasarely Múzeumot most kihagyjuk.


A híd túloldalán szembetűnő a Szent Péter és Pál templom, izgalmas mind az építésének története, a benne található ritka, másutt nem látható szentekről készült képek, a Máriacelli Madonna eredeti korú másolatát Kiscellről menekítették ide. Nyitvatartási időben a látogatók meg is nézhetik, ebből mi most kényszerűen kimaradtunk. Érdemes a láb elé nézni, az utcakövek más színnel jelzik az egykori, itt volt templomok alaprajzát.


A másik fő attrakció ezen a napon a Krúdy-házba költözött Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum volt a templomtól két lépésre. Belül nagyon kulturált felújításon esett át. Csak sorolni tudom a mostani kiállításokat, a Krúdy emlékszobában Krúdy Gyula Budapesti életének színterei, Retro csoki; Vásár, piac, sokadalom; Túróból tehén plakátkiállítás; Szoc deko / textil; valamint Látványraktár és reklámtáblák. A terjedelem végett most nem mesélem el mindegyiket, az viszont, hogy nagyon elfáradtam tény. Galina lányom a fürdőkultúra díszpoharaitól és a táncrendektől érzékenyült el, én pedig a török szattyánt csodálhattam meg az áruismereti vitrinben. A kiadványaik cukrászatról, étkezési kultúráról stb., könyvek, katalógusok, megvásárolható reklámcímkék és dobozkák különös, ritka értéket képviselnek.
Az épülethez személyes kötődésem is van, korábban itt volt a Országos Műemléki Felügyelőség Restaurátor Osztálya, több kedves kollégával, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ez utóbbit éppen mostanában szüntették meg...


Azért siettem így a végére, mert kezd besötétedni és az Óbudai Társaskört még feltétlenül szerettem volna megmutatni. Mindkét gyermekem megfordult itt zenei programok kapcsán, nagyhírű, kiváló művészek lépnek fel, a Bartók Rádió sokszor közvetít innen műsort.


 Megkerülve egy, a régi épületek közé megdöbbentően beékelődött panelházat, érintetlen valóságában ugyanez az épület tűnt fel. Mindketten Kós Károlyra tippeltünk, utóbb kiderült eltaláltuk, Zrumeczky Dezsővel együtt tervezték 1909-ben, református paplaknak. A képeslap szerint 1910-ben már állt és ez a funkciója ma is.
Összegzésül: akik rászánják magukat, hogy Óbudával részletesebben megismerkedjenek, többnapi látni-, enni-inni- és olvasnivalóra készüljenek fel!

2 megjegyzés:

  1. Bő két évtizede fűz szoros kapcsolat Óbudához, ám még nem jártam minden intézményben, amit megénekeltél.

    VálaszTörlés
  2. Kiváló családi program lehet! :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...